Bizony Ildi, az én istenemnek van szemöldöke :
szigorúan összevonja, ha baromságot csinálok.:)
Általában össze van vonva neki, ezért mély hasadék van a kettő közt.
Ott nyáron soha nem barnul le, és ha néha kisimul a homloka, a fehér csíkot úgy magyarázza: indiánosat játszott a gyerekekkel. Mert az én istenem tud füllenteni is, mert tudja:a füllentés nem az, aminek látszik…

Az én istenemnek szemeiből lassan, szinte folyamatosan potyog a könny, ezért a só árkot mart az arcára, és az orrcimpák mellett kis sókristálydombocskák púposodnak. Ez bizonyára nem az én bűneim feletti bánat miatt van (mármint a folyamatos pityergés), hanem mert az én istenem minden valószínűség szerint allergiás. Halad a korral.
Viszont az isteni sóhalmoknak van előnye: ha én kifogytam belőle, és desztillált víz patakzik már csak a szemeimből, csippent belőle, és kegyesen hint kicsit az én könnyeimbe.
Mert az én istenem megadja a módját!

Az én istenem becsukja a szemét ha papot lát, és ingujjába törli a nyálmaradékot a köpés után…
Viszont szívesen tér be a templomokba. Nem csak a kőből épült, egy-két-háromhajósokba, dómokba, bazilikákba. Az erdő katedrálisaiban, a mező szentélyeiben is gyakran időz, hátát egy-egy fának támasztva, vagy sziklafalnak dőlve.
A tavak, források felett zengő, szitakötőszárny-súrlódásokból, szélhárfafutamokból a sáson, és vízcseppcsicsergésből formálódó zsoltárokat pedig papírból formált csákóban hajózva hallgatja – csukott szemmel, kezében koktéllal. Mert az én istenem tud élni is!

Az én istenem mindig megbocsát nekem, de előtte tart egy lelkifröccsöt. Olyan is volt már, hogy hátba vágott, de úgy, hogy elakadt a gégémben a levegő.
Megérdemeltem – köszönöm!

Van, hogy megtagadom és kiadom az útját, de van annyira bölcs, hogy tudja: a kétségbeesés és a düh elmúlik és ismét hozzá fohászkodom majd, amikor már minden remény oda…
Mert nem ő irányítja az életet, hanem az élet irányítja Őt, mégis…

De  – és ez a lényeg –  huncut mosoly rezeg a szájzugában és néha kiprüszköli a falatot nevettében, amikor viccelek.
Mert az én istenem nem csak sírni, hanem röhögni is tud rajtam, a Bohócon.