alkoholistaMűszerésznek tanult. Az apja párttitkár volt, megszerezte neki a tuti állást; táppénz-ellenőr lett.

 

 

 

 

–          Jó napot kívánok. Kiss Istvánt keresem.
–          Parancsoljon, én vagyok, jöjjön be! Foglaljon helyet! Kér egy  Kőbányait?
–          Elfogadom, köszönöm. Nagy a meleg…

–          Jó napot kívánok. Nagy Ferencet keresem.
–          Tessék, én vagyok. Üljön le! Megkínálhatom egy erős barackkal? Igazi hazai.
–          Elfogadom, köszönöm. Nagy a hideg…

–          Jó napot kívánok! Molnár Katalin?

–          Kérsz egy vöröset drága Sanyi, mielőtt elmész?

„Jónapot kívánokIkszIpszilontkeresemjóhelyenjáridecsüccsnincsvalamipiája?”

Aztán, kirúgták felelős munkaköréből; korán halt meg, alig 42 évesen.
Rendes ember volt. Ha nem kínálták semmivel, vagy csaltak, akkor sem jelentett fel soha, senkit.
És remekül lehetett vele beszélgetni egy korsó mellett…